Magyarország a világ 77. legkorruptabb állama a Transparency International szerint, a Freedom House pedig részlegesen szabadnak minősítette. Mi áll a számok mögött, hogyan zajlik a mérés? És mennyire vág egybe az eredmény az EU által megfogalmazott kritikákkal? Demokráciát a pénzünkért sorozat, 7. rész.
Az objektívnek látszó lista is (többnyire) szubjektív. Ezt járja körül egy idei szakkönyv.
Kövessük nyomon, mi történik a románoknál, hátha egyszer felzárkózunk hozzájuk.
Ha már Kelet és Nyugat közötti libikókázás, akkor összeszedtünk pár olyan gazdasági, társadalmi mutatót, amelyben összehasonlítjuk Magyarország értékeit más közép-európai, illetve közép-ázsiai posztszovjet országok eredményeivel. Közép-Európa sokkal, de sokkal jobb hely a közép-ázsiai országoknál. Minden tekintetben.
Növekvő személyes nyomás nehezedik az üzleti élet szereplőire, hogy a továbbra is nehéz gazdasági környezetben növeljék a profitot és a bevételeket, ami komoly kísértést jelent az etikátlan eszközök alkalmazására, miközben a kontroll környezet nem elég hatékony ahhoz, hogy a hibákat, visszaéléseket megakadályozza és feltárja - derül ki az Ernst & Young (E&Y) friss kutatásából.
A korrupció továbbra is mélyen gyengíti a világ túl sok országát, egyes kormányok nem képesek megvédeni polgáraikat a korrupciótól, legyen szó közpénzek elsikkasztásáról, kenőpénzekről vagy titokban tartott döntések elfogadásáról - véli a Transparency International (TI).
A Transparency International ma megjelent, 2010-es Korrupció Érzékelési Indexe (CPI) szerint Magyarországon a korrupció megítélése rosszabb a régiós átlagnál. A helyzet javítása érdekében a szervezet több intézkedést szorgalmaz. Egyebek közt javasolja a bírók képzését, megtiltaná a kontrollintézmények vezetőinek újraválasztását és új alapokra helyezné a közbeszerzési törvényt .
